Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Pódiumszínpadi előadásunk Sződön

2013-11-11 11:14:16
Henczinger Miklós (Mika), a Misztrál zenekar tagja felkérte iskolánk diák pódiumszínpadát, hogy klubjában, a sződi Regejáró  Művészeti klubban 2013. november 8-án újra adjuk elő a már iskolánkban többször bemutatott Élt harminchárom évet című, dr. Brusznyai Árpádról szóló darabunkat.
 
 
A klubvezető, Heinczinger Miklós pályája legelején évtizedekkel ezelőtt a Hórák Színpad, ill. a Nagymarosi Színjátszókör tagja volt (innen is vele az előadás rendezőinek ismeretsége), és a későbbiekben e műkedvelő csoportokból indult az immár töretlenül felfelé ívelő előadóművészi karrierje a Misztrál együttessel. Az 1997-ben alakult együttese a magyarországi zenei élet egyik népszerű formációja. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik egyre inkább önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hordoznak. 
 
 
Vendéglátónk klubja a Sződi Faluházban valódi szellemi felüdülést kínáló kis sziget. A hónap minden első péntekjén stabil baráti közönség látogatja, akik zömében helybéliek, de rendszeresen jönnek máshonnan is a Dunakanyartól, a Galgamentén át Budapestig sokfelől. Ezek az estek mindig két részből állnak, először fellépnek Miklós vendégei, majd egy beszélgetéssel, zsíroskenyerezéssel, teázással, forraltborozással telt szünet után Mika adja elő dalait. Igen nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy számos jeles előadó után (pl. Tolcsvay Béla, Huzella Péter, Grandpierre Atilla) nekünk is volt szerencsénk bemutatkozni e kimondottan „vájtfülű” közönség előtt.
 
Fejér Szilvia újságíró kollaganő ezt írta a Regejáró klub megnyitásakor:
Hogy jó egy közös nagy tűz mellett a lelkeknek melegedni. A falvakban nincs már összejárás, mint a nagyszüleink idejében. A köszönés szokása is elkopott az utcán. A „házi oltár” – a tévé, bálványként kisajátított magának minket, feledtette velünk, hogy összetartozunk. Elfordultunk még a saját anyanyelvünktől is. Dalaink, költészetünk mágikus ereje segíthet újra felfedezni belső lángunk és megnyílni egymás felé.  Mika gyertyákat gyújtott, így énekelte az Áprily és Ady verseket. „Én azt kívánom – mondta Tolcsvay Béla, hogy ebben a helyben sok minden olyan történjen, ami a lelkeket egyben tartja és fényesíti". 
 
 
Szóval e „lélekfényesítő” helyen a már iskolai műsorból is megismert szereplőkkel mutattuk be a darabunkat. Nem profi előadók lévén, az egyhónapnyi kihagyás következtében tán nem is oly hibátlanul, mint az iskolában, de az emelkedett előadói átélés miatt azért megint megtörtént újra a színház két csodája – a nevetés és a könnyek kegyelme – közül az egyik: sikerült az előadásnak a közönségét lelkében valóban megrendítenie.
 
 
A szünetben, a teázás közben a diákelőadókhoz sokan odamentek és személyesen gratuláltak, úgyhogy a szereplők jócskán elégedetten mehettek haza e péntek estén. Úgy tűnik, e valóban sikeres pódiumszínpadi előadással talán egy új művészeti csoport indulhat útjára iskolánkban, ugyanis a diákok közül sokan mondták, hogy szívesen részt vennének újabb darabok létrehozásában, és a sződi közönség is azt jelezte, hogy a későbbiekben ők is szívesen látnak viszont minket a klubtalálkozóik valamelyikén.
 
Mika az est második felében megzenésített versek tarka csokrát adta át a jelenlevőknek, a lesötétített teremben világló gyertyafényben lebilincselő, igaz erővel szóló férfihangon szólaltatta meg Babits, Áprily gondolatait.  
 
Úgy tűnik, talán maradandó emléket hagyott ez a fellépésünk Brusznyai tanár úr életének felelevenítésével a Regejáró klub közönségben, de méginkább életreszóló élményt jelenthetett a szereplő boronkays diákoknak e pallérozott ízlésű közönség előtt való végülis kiválóan vizsgázott előadás és persze Heinczinger Mika ihletett énekhangja.
 
Köszönet az iskolának, különösképpen Fábián Gábornak és Pataki Sándornak, hogy a bemutatóhoz szükséges hangtechnikát biztosították!
 
Hujbert István